Hasmenés

 Szerző: - 11:45
Sze 282010
 


*

Az elmúlt napokban nagymértékben megszaporodott a hasmenéses megbetegedések száma. Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs szó járványról!

Mi okoz hirtelen fellépő, akut hasmenést? Számtalan oka lehet, egyszerű gyomorrontás, túl zsíros, fűszeres ételek bőséges fogyasztása. Lehet bármilyen vírusfertőzés kísérő tünete, azonban tömegesen, különösen egy adott közösségben (családban, osztályban) jelentkező halmozott betegségek esetén általában valamilyen kórokozó kiváltotta bélfertőzésre gyanakszunk.

Mit tehetünk a hasmenés megelőzésére? Legfontosabb a higiéné. Mindenek előtt az étkezések előtti alapos kézmosás! Fontos az edények, evőeszközök szakszerű mosogatása. Az ételalapanyagok megfelelő hőkezelése, a nyers ételek alapos megmosása. Az illemhely rendszeres fertőtlenítő takarítása. A rotavírus ellen fiatal csecsemőkorban szájon át adható fakultatív védőoltás is rendelkezésünkre áll.

Mit tehetünk, ha hasmenést észlelünk? Legyünk tisztában azzal, hogy híg, bűzös székletürítés a szervezet természetes védekezése a károsodás ellen! Minél előbb kitisztul, kiürül a gyulladt bélszakasz, annál gyorsabban következik be a regeneráció! Éppen ezért a bélcsatorna fokozott perisztaltikáját leállító gyógyszereket lehetőleg ne használjuk! Saját gyermekünk gyors gyógyulásáért a következőket tehetjük:

– Kezdjük el diétáztatni, kerüljük nehezen emészthető, zsíros, fűszeres ételeket, a tejet, tejtermékeket; ha a gyermek egyáltalán nem kíván enni, ne essünk pánikba, 1-2 napos teljes koplalás sem okoz károsodást! A tünetek jelentkezésekor, ropit, háztartási kekszet, pirítóst adjunk, gyakran, kisebb mennyiségekben, ezt követően lehet reszelt almát, főtt burgonyát, sárgarépát fogyasztani, majd a regenerálódás időszakában könnyű vegyes étrendet, gyakrabban, de kisebb mennyiségekben.

– Nagyon ügyeljünk a fokozott folyadékbevitelre! A hasmenés komoly folyadékvesztéssel járhat, a szervezet gyors kiszáradásához vezethet! Minél kisebb a gyermek annál könnyebben kiszárad, magas külső hőmérséklet és testhőmérséklet (láz) gyorsítja a folyamatot. A kiszáradás jelei: a csecsemő (gyermek) bágyadt, aluszékony, kedvetlen, kutacsa be van esve, nyelve taplószáraz, vizelete minimális, vagy nincs, lehelete acetonos (utóbbi olyan mint a körömlakk-lemosó szaga.) Tovább nehezítheti a helyzetet, ha a gyermek hány, hiszen ilyenkor a pótlásra szánt folyadék hasznosulás nélkül távozik szervezetéből! A fenti tünetek észlelésekor azonnal forduljunk orvoshoz, lehetőleg vigyünk kis mennyiségű vizeletet magunkkal, mert tesztcsíkkal megállapítható a kiszáradás súlyossága. Súlyos esetben kórházi körülmények között, cseppinfúzó adásával rendezhető a felborult folyadék- és ásványi-anyag háztartás. Minél többet késlekedünk, annál nehezebben és annál hosszabb ideig!

Milyen gyógyszereket adjunk, tartsunk készenlétben házipatikánkban? Hányásra a B6 és/vagy a Daedalon, kisgyermekeknek a Daedalonetta kúp minél korábbi adása javasolt. Emellett szobahőmérsékletű folyadékkal, vízzel, teával (használhatunk kevés citromot) igen gyakran itassunk egyszerre 2-3 kortyot! Hasmenés jelentkezésekor érdemes valamilyen probiotikumot adni (pl. Normaflore, de több hasonló készítmény is forgalomban van); jó hatású a Smecta, amely nem állítja le a bélperisztaltikát, hanem védő bevonatot képez a bélfelszínen, megkönnyítve a regenerációt. Vannak u.n. rehidráló készítmények (Humana electrolyt, Normolyt – vízoldékony porok; készen kapható a Hipp ORS folyadék), ezekkel a vízháztartás megóvása mellett az elvesztett ásványi anyagokat is pótoljuk. Antibiotikumok szedése a bélfertőzések túlnyomó többségében kifejezetten káros !!! (Néhány kivétel van, de ilyenkor a gyógyszerrendelés orvosi feladat!) Ha a gyermek a fokozott bélgázképződés miatt nagyon puffadt, érdemes Espumisan cseppet, vagy gyöngyöt adnunk. Lázcsillapításra a szokásos gyógyszereket használjuk. Anyatejes csecsemőt nyugodtan szoptassuk.

Hasmenéses gyermeket ne vigyük közösségbe!

Mikor forduljunk orvoshoz? Legfontosabb, ha csillapíthatatlan hányás jelentkezik; ha a kiszáradás fent felsorolt tüneteit észleljük. Lehetőleg vigyünk magunkkal vizeletmintát, akár megmutathatjuk a pelenkát is. Figyeljük meg a széklet jellegét (vizes, nyákos, véres, savas, stb.), a gyerek tüneteit (görcsöl, van-e székelési ingere, mennyire mennek a szelek); érdeklődjünk, hogy iskolai (óvodai) közösségében vannak e tömeges megbetegedések. Mérjük meg a lázát. A panaszok alapján határozzuk meg a kezelést, amely általában nem tér el a fent felsoroltaktól. Szükséges esetben az ÁNTSZ laboratóriumában széklettenyésztést kérünk, ennek eredménye is befolyásolja teendőinket.

– Nagyon fontos, hogy tájékoztassuk az orvost, ha a családból valaki olyan munkakörben dolgozik, ahol megbetegedése esetén tömeges fertőzés forrásává válhat! (Élelmiszerrel foglalkozók, oktatási intézményekben, egészségügyben dolgozók, stb.)

Az akut, járványszerű hasmenések túlnyomó többségét az egészséges szervezet védekező-mechanizmusai maguktól is leküzdik. A legnagyobb veszély a kiszáradás, azonban kellő odafigyeléssel, itatással, végső esetben infúzióval ez is rendezhető. Minden szülő komoly felelőssége, hogy óvja a közösségeket a fertőzés terjedésétől!