jan 262014
 

Pályakezdő orvosként azt tapasztaltam, hogy a Mosdósi Tüdő- és Szívkórházba érkezett pácienseink mintegy héttizede asztma miatti kivizsgálásra és/vagy gyógykezelésre került felvételre. Az azóta eltelt közel negyedszázad során a betegek száma nem csökkent, azonban a betegség kezelésének szemlélete és módszere gyökeresen megváltozott. Az asztma régóta a kutatóorvosok figyelmének középpontjában áll, ma már a molekuláris biológia szintjén ismerjük a kórfolyamatokat, ennek megfelelően egyre hatásosabb gyógyszerekkel kezelhetjük a betegséget.


Az ábra forrása

A páciensek a tüdő megbetegedésének tartják az asztmát, azonban a kórkép mélyén, a szervezet immunrendszerének kisiklása áll. Úgy határozzák meg, hogy az asztma a légutak hörgőinek gyulladásos megbetegedése, amely rohamokban jelentkező fulladással, nehézlégzéssel jár. Az asztma sokszínű betegség, különböző életkorokban más-más arcát mutatja. Sokszor fulladás nélkül, elhúzódó köhögéses panaszok hátterében igazolódik jelenléte. Kiválthatja allergia, amikor az allergén (pollenek, állati szőrök, poratka, penészgombák, stb.) belégzése okoz rohamot; máskor hideg, párás, szennyezett levegő; erőltetett testmozgás. Az asztmás panaszokkal jelentkező pácienseink egy részénél nem ismerjük a kiváltó okot.

Mi történik, ha egy gyermeknél asztmára gyanakszunk? Elsősorban a szülő és a beteg megfigyeléseiből indulunk ki. Hogyan zajlik a roham, mikor, mi válthatja ki, mitől múlik, mit tapasztalnak olyankor? Fontos tudnunk a közeli vérrokonok légúti betegségeit, allergiáját. Asztma gyanúja esetén gyermek-tüdőgyógyászati kivizsgálás indokolt, amely során általános és speciális laborvizsgálatok, mellkasröntgen, 2,5-3 éves kortól bőrallergiás vizsgálat, légzésfunkció segíti a szakorvost a pontos diagnózishoz és a megfelelő kezelés megválasztásához.

A beteg gyógykezelése sokrétű és a szülők és a páciens közreműködését igényli. Nem gyógyszeres kezelés esetén elsősorban a lehetséges kiváltó okokat kell megszüntetni: egy penészes virágföldű cserepes virág eltávolítása, a szőnyegpadló kicserélése, a tollpárna leváltása, légtisztító berendezés üzembeállítása sokszor csodákra képes. Száműzni kell a lakásból a dohányzást, gyakran a négylábú kedvenceket, díszmadarakat, kedvtelésből tartott rágcsálókat is távol kell tartani a gyerekszobától. Rendkívül fontos a rendszeres testmozgás, különösen az úszás jótékony hatású. Aki terhelésre fullad, annak is szükséges és fontos mozogni, azonban ügyelni kell a fokozatosságra!

A gyógyszeres kezelés alapvetően megelőző és rohamoldó gyógyszerek használatából áll. A megelőző gyógyszereket teljes tünetmentesség esetén is rendszeresen alkalmazzuk! Általában belélegezhető orvosságok ezek, amelyeket a kisebbek segédeszközzel (toldalékkal) szívnak be. Fontos, hogy a spray-t jól felrázzuk, függőlegesen tartsuk, úgy adagoljuk.

Ha azt látjuk, hogy a gyermek fullad, vagyis nehezen veszi a levegőt, sípolva lélegzik, szaggatottan köhög, azonnal adjunk 2 puff Ventolint, ezt 20 percenként, három alkalommal ismételhetjük. Ha nem kielégítő az eredmény, azonnal orvoshoz kell fordulnunk!

Az egyre jobb gyógyszereknek és páciensek, szülők ismeretei bővülésének köszönhetően súlyos, intenzív ellátást igénylő asztmás rohammal, sokkal ritkábban találkozunk, mint egy évtizede.

Gyakori és jogos kérdés, hogy „elnövi”- e a beteg az asztmát. Megjósolni lehetetlen, ám tapasztalatunk szerint a serdülőkor gyakran hoz javulást. A kevés mellékhatásokkal bíró megelőző gyógyszerekkel, megfelelő lakókörnyezet biztosításával, helyes életmóddal, az asztma jól gondozható krónikus betegség. Bár az okát jelenleg még nem tudjuk kezelni, de vannak ígéretes kutatások, amelyek eredményessége esetén egy-két évtizeden belül az asztma okilag is gyógyítható lesz.

2014-től ház gyermekorvosi rendelésemen is van lehetőség légzésfunkciós vizsgálat elvégzésére. (Megmérjük a páciens tüdeje által megmozgatott levegő térfogatát és áramlási sebességét, a statisztikai átlagértéktől való eltérés segít a beteg állapotának megítélésében.)